A Premontrei Női Kanonokrendről – Zsámbék
A Rend Alapítójáról – Szt. Norbert élete..
Norbert a 11. század vége felé jött a világra. Pontos születési éve nem ismert. Előkelő nemesi családból származott, másodszülött fiúként papi pályára szánták, a család eszerint irányította, nevelte. A Norbert név a „Fürst des Nordens”, „észak fejedelme” kifejezés átirata. Ez nagyratörő életprogramnak is tűnhet, azonban Norbert ténylegesen is saját korának nagyjai között volt. Norbert élete hihetetlenül gazdag és nagy ívű, nemcsak területileg tekintve, hisz fél Európát beutazta, hanem belső indíttatásait és kezdeményezéseit illetően is. Csodálatra méltó egész Európára ható tevékenysége, egyházpolitikai befolyása, radikalizmusa és hitelessége az Isten hívásának követésében, és ahogyan erre másokat is lelkesített. Új rendet alapított, majd működése és törekvése azt mutatta, hogy az ő alapvető szándéka az egyház totális szolgálata és az emberek számára való radikális készenlét.
Az általa alapított rend első franciaországi kolostoruk helyéről, Premontréről kapták nevüket. 1120-ban hosszas keresgélés és tudakozódás után fedezte fel Premontré elhagyatott vadonjában „egy egészen sivár és magányos helyet”, egy keresztformába torkolló völgyet. A jámbor rendi hagyományban a felfedezés eseményét a keresztlátomás gazdagítja. Norbert az éjszakát a laoni Szent Vince-kolostorhoz tartozó Keresztelő Szent Jánosnak szentelt templomocskában töltötte, és ott részesült a keresztlátomásban. A látomásban Norbert fehérruhás emberek nagy seregét látta, kereszttel, gyertyatartókkal és tömjénnel körmenetben vonultak erre a helyre.
Ezzel pezsgő építő tevékenység vette kezdetét. A lelki és anyagi értelemben vett építő munka egyaránt fontos volt. Már volt egy sor követője és tanítványa Norbertnek, ők segítettek az alapításnál. Az alapítás az indulásnak és Norbert merész álmának látható jele, vonzotta az embereket. Sok megtérésre és reformra vágyó embernek lett célja a félreeső völgybeli építkezés, ahol egy új lelki centrumot akartak létrehozni. Kezdettől fogva érkeztek Premontrébe férfiak és nők, fiatalok és öregek, papok és világiak. Együtt dolgoztak Norbert első alapításának kiépítésén. Érdemes hangsúlyozni, hogy Norbert nem csupán arra törekedett, hogy fiatal követőket és további tanítványokat nyerjen az ügynek, hanem ahhoz is értett, hogy nagy tudású, jól képzett férfiakat is gyűjtsön maga mellé. Az első követők között nők is voltak. Emiatt jött létre egyfajta „kettős kolostor”, ahol a női közösség is a férfi konvent elöljárója alá tartozott. Köztük volt egy előkelő asszony, Ricvére. Valószínűleg Vermandois-ból való özvegy, vele és az első asszonyokkal jött létre a premontrei reguláris kanonoknők ága.
Az 1121. év karácsony napja a jövőbeli rend születésnapja is, amikor Norbert és követői – a későbbi rendi tradíció szerint – az oltáron aláírták a fogadalmi okmányt. Az oltár a templomban magát Krisztust jelenti. Tehát rá, Krisztusra vonatkozik a teljes önátadás és önkiüresedés aktusa. Ennélfogva Krisztus képezi minden kanonoki közösség tulajdonképpeni közepét és centrumát. A közösség az oltár körül épül fel, leginkább láthatóan az eucharisztikus áldozatban, amikor a testvérek egyként veszik körül az oltárt. Az oltár az a hely, ahol a testvérek a küldetést kapják, amint az a szentmise végén történik: „Menjetek békével”, menjetek és vigyétek a békét, a béke üzenetét az emberekhez.
A megtestesülés az Isten világába lépésének kezdete, hogy megváltsa a világot, és visszavezesse az embert az Istenhez. Karácsony az üdvösség kezdete, és ezt tudnia kell minden embernek. Ezért a rendalapítás művében szinte kezdettől fogva jelen van a Bölcsőbe helyezett küldetési és az üdvösség hirdetési megbízatás. Minden egyes rendi testvér emberré válásáról beszélünk, de ezen túl is teljes erőbedobással kell segíteni, hogy mindenkinek sikerüljön egész emberré válni a közösségben és azon kívül is, és azért is mindent meg kell tenni, hogy felépüljön az emberbarát világ.
Norbert a megtérése óta saját magának és mindazoknak, akiket megszólíthatott, nem akart mást, minthogy együtt munkálkodjanak az egyház megújulásán és reformján. Részt akart venni Isten országának felépítésében, és önmagát egészen küldetésének szolgálatába akarta állítani.
Norbert általában szőrcsuhát hordott. A nehéz és durva öltözék valamit kifejezett az önmagával szemben támasztott szigorából. Közösségének úgy rendelte, hogy a testvérek kártolatlan gyapjúruhát hordjanak, munka közben lenvászonnadrágot viseljenek, a liturgiához pedig gyolcsvászon volt az előírás. A rendi ruha színe fehér. A jámbor rendi hagyományban gyakran előforduló ábrázolás, ahogy 1121-ben maga Mária adja át Norbertnek a fehér ruhát. Az is gyakran előforduló jelenete a rendi hagyománynak, amint Szent Ágoston látomásban megjelenik Norbertnek, és átnyújtja neki a regulát. A legendás elbeszélések által a rendi hagyományok sok eleme mennyei tekintélyen alapszik, hogy így a premontreiek kiválósága kezdettől fogva kiemelkedjen.
Bár Premontrét Norbert alapította, 1126-tól Magdeburgban élt és működött, és itt alapította meg rendje új központját. Itt temették el, 1582-ben az egyház elismerte, a pápa megerősítette Norbert szentként való tiszteletét.
A Premontrei Rend elterjedése
Még Norbert életében, de a halálát követő első száz évben is robbanásszerűen növekedett a rend. Különösen Németországban, Belgiumban és Franciaországban. Így terjedt el a rend szerte Európában, a skandináv országoktól Szicíliáig, Spanyolországtól Litvániáig, sőt még létesültek kolostorok Cipruson és a Szentföldön is.
Napjainkban a rendnek 42 önálló háza van. Az önálló házak nyelvi csoportok szerint megoszló cirkáriákba rendeződnek. Minden egyes cirkária élén cirkária-vikárius áll, aki a generális apáttól kapja kinevezését. Minden egyes rendház önálló státusszal rendelkezik.
A Magyarországi Premontreiek
A Magyar Cirkária házai: csornai apátság, gödöllői apátság és a nagyváradi apátság.
Már a középkorban is éltek premontrei nővérek Magyarországon, három helyen: Szegeden, Brassóban, Somlóvásárhelyen.
A politikai változások után 1989-től három házban indult újra az élet: Külsővaton, az újraalapítás helyén, Bakonygyepesen és Zsámbékon. 1989-ben Budapesten élő nővérek csoportja Zsámbékon telepedett le, később Külsővat helyett ez lett a rend anyaháza és itt van noviciátus is. Feladatuk a liturgikus és a gyakorlati templomi szolgálat mellett a hitoktatás és a szociális indíttatású, valamint a nevelő-oktató intézményeik fenntartása.
A magyar premontrei nővérek szoros testvéri kapcsolatban vannak a más országokban lévő premontrei női kolostorokkal, és vezető szerepet vállalnak a premontrei nővérek nemzetközi közösségének szervezésében. A mindennapi munkához az ünnepélyesen végzett zsolozsmából és a szentmiséből merítik az erőt a nővérek. Ugyanazt az officíumot végzik, mint a premontrei atyák, adott esetben a férfiág tagjaival együtt. A rendi ünnepeket általában a férfi közösségekkel együtt tartják. A laudes előtt a kápolnában elmélkedés, vasárnaponként pedig egyórás szentségimádás van. A nővérek imádkoznak különböző szándékokra: rendi utánpótlásért, a rend férfi ágáért, családokért, gyermekáldásért, veszélyben levő magzatokért, csecsemőkért, áldott állapotban levő anyákért, betegekért, jótevőkért, szükségben levő emberekért.
A Premontrei Női Kanonokrend a szolidaritás szellemében az esélyegyenlőség megteremtésére törekszik, mindvégig szem előtt tartva a rend jelmondatát: „Minden jóra készen” és a Szentírás szavait: „amit a legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, azt nekem tettétek.” (Mt.25,40-49)
A Zsámbéki Női Kanonokrend 1993 óta kapcsolódik hivatalosan az Egyház társadalmi életébe. A premontreiek fő hivatása az evangelizáció, a liturgia szép megünneplése, de nem mehetünk el érzéketlenül a társadalom kihívásai mellett sem, ma a környezetünkben élő hátrányos helyzetű emberek jelentik számunkra a legnagyobb kihívást.
A zsámbéki nővérek folyamatosan alapított intézményeik, a Premontrei Nyitott Ház és a Szent Norbert Karitatív Alapítvány célja, hogy a Zsámbéki medencében élő szegény családok gondjait enyhítse.
A közösség 1996-ban alapította a Premontrei Szakközép és Szakiskolát. Az iskola jelenleg 450 tanulóval működik, 30-40% roma fiatal, 8-10% enyhe értelmileg akadályozott, velük inklúzív pedagógiai módszerrel foglalkoznak. A szakközépiskola pincéreket, szakácsokat, asztalosokat, kőműveseket, lakatosokat és szociális gondozókat képez. A gödöllői perjelséggel közös alapítás a Dr. Meggyes Pro Vobis műhely, a Mányon fogyatékkal élő emberek számára. Itt jelenleg már közel 50 fő megváltozott munkaképességű felnőttet alkalmaznak. A Rend 2006-ban a helyi önkormányzattal feladatátvállalási szerződés keretében átvette Zsámbék Város szociális ellátásának szolgálatát. Az ellátás a Boldog Gertrúd Alapszolgáltató Központ és Idősek Átmeneti Otthona keretében működik. Az intézmény 50 rászoruló részére bentlakásos, 50 idős ember részére pedig napközbeni ellátást nyújt, ezen túl szociális étkezést és házi beteggondozást is végez. A boldog Gertrúd keretén belül működik a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat is.
2011-ben a Biatorbágy Várossal kötött feladatátvállalási szerződés keretében fenntartójává vált az ebben az évben induló „Fészek” Fogyatékosok Nappali Ellátójának, ahol 40 fő halmozottan fogyatékos személy részére biztosítanak a hétköznapokban elfoglaltságot, munkalehetőséget.